Apa, a biztos támasz
Egy válás óriási törés mindenki életében. Egy ilyen esemény után a szülő szeretné, ha gyermeke ezek után sem szenvedne hiányt semmiben, és próbálja megadni számára mindazt, amire szüksége van.
De lehet, hogy annak ellenére, hogy mindent megtesz, mégis van benne rossz érzés. Nem elég jó szülő, bűntudata van, hogy a gyerekek netán hiányt szenvednek valamiben, pedig ennek semmi látható jele nincsen.
De mi lehet egy ilyen érzés hátterében? Mi okozhatja ezt az érzést?
Az okokat a múlt történeteiben, az emlékekben kell keresni, és az azokat életben tartó érzelmekben.
Nézzük meg ezt egy konkrét eseten keresztül.
Roland pár éve vált el volt feleségétől, két kicsi gyermeke két hetente tölti vele a hétvégéket. Lelkiismeretes apa, törődik a kicsikkel, mégis van benne egy rossz érzés, hogy nem tudja megadni a gyerekeknek azt a támogatást és töltést, amire szükségük van.
Az AnaLog konzultáció során belső képekkel, történetekkel dolgozunk, megkeressük bennük a gátló érzelmeket és kioldjuk.
Ennek következtében változik a viselkedés, elsősorban a kommunikáció. Megszűnik a probléma, vagy semleges jelenséggé változik.
Érzelmek nyomában
Roland első képe, amelyet felszínre hozott a tudatával, egy kirándulás volt. Két gyermeke volt vele, és az egyik a történet során megsérült. Itt látszik az érzelem, amellyel elindultunk. Roland számára azt üzeni ez a kép, hogyha nem adja meg a gyerekeknek a megfelelő törődést, nem figyel rájuk eléggé, akkor abból baj lesz.
Kiderült, hogy Roland akkor kezdte magát rosszul érezni, amikor kirándulás előtt egy bizonytalanság érzés jelent meg benne, hogy mennyire készítse fel a gyerekeket a kirándulásra. Aztán úgy döntött, hogy mégsem beszél velük, így indultak el. Aztán megtörtént a baj, és Roland logikája úgy értelmezte a történteket, hogy ő a hibás, mert nem mondott el mindent a kirándulással kapcsolatban.
Ott van az érzés, hogy szólni kellene, de mégsem teszi. Kérdés, hogy honnan ered ez a bizonytalanság érzés.
Tovább léptünk egy következő történetbe, amelyben kicsi gyerekként engedélyt kért apától, hogy a játszópajtásával kimehessen a kertbe. Éppen vendégség volt náluk. Sokan voltak tanúi, amikor a kisfiú megkérdezte az apját. Kinevették, apa is mosolygott. Rolandot az zavarta, hogy apja nem állt ki mellette. Innen ered a bizonytalanság érzés: apa nem védte meg, tehát ő sem tudja megvédeni a gyerekeit. Mert ahhoz információt kellene adni, de azt nem tud, mert akkor abból baj lesz. A kör bezárult. Vagy mégsem?
A megoldás
Ezután ki tudta javítani a képet úgy, hogy az számára a lehető legjobb érzést okozza.
Úgy módosította a jelenetet, hogy apa megvédte őt, az ölébe vette, és elmondta neki, hogy büszke rá, hogy így viselkedett. Itt a gyermek megerősítést és biztatást kapott, hogy amit cselekszik az jó, így felnőttként határozottabb és magabiztosabb lesz.
Ezzel az átalakított, jó érzéssel Roland megvizsgálta a kiinduló problémát.
A jó érzés hatására már úgy érzi, hogy megtesz mindent, ami tőle telik – és ez pont elég. A gyerekeivel a kapcsolata felhőtlenebb és oldottabb lesz. Jobban jelen tud majd lenni a gyerekei társaságában, és megnyílik feléjük a kíváncsisága.
AnaLog Módszer konzultáns


