Adjál puszit a néninek!
Neked is vannak olyan gyermekkori emlékeid, amikor olyan emberekkel kellett fizikai közelségbe kerülnöd, akikkel nem szerettél volna? Vannak emlékeid nyálas puszikról az arcodon?
Te is elvártad már a gyerekedtől, hogy öleljen meg vagy puszit adjon ritkán látott vagy nem kedvelt rokonoknak?
Azt gondolhatnánk, hogy ennek az ártatlan udvariassági gesztus elvárásának nincsenek következményei. A lényeg az „udvariasság”, és hogy a rokon, néni, bácsi ne sértődjön meg a köszöntési rítus elmaradása miatt.
Az AnaLog Módszerrel belső képekben érzelmeket oldunk ki, amelynek hatására a probléma eltűnik az életünkből, mert már szükségtelenné válik a jelenléte.
A képekben azt látom, hogy ennek a köszöntési szokásnak az erőltetése rossz érzést vált ki a gyerekben. Komoly és hosszú távú következményekkel jár az életére, hatását a felnőtt korban is érezteti.
Mit üzen egy ilyen szituáció a gyereknek, aki nem önszántából, kíváncsisággal közeledik a nénihez, bácsihoz?
Ki vagy szolgáltatva egy helyzetnek, nincs aki megvédjen attól, hogy egy olyan emberrel kerülj fizikai közelségbe, akivel nem szeretnél.
Nincs ráhatásod arra, hogy megvédd magadat, és akinek ez dolga lenne, ő utasít, hogy olyasmit tegyél, amit nem szeretnél. (a szülő)
A személyes teredet bárhol, bármikor, bárki megsértheti, átlépheti, és nincs jogod hozzá, hogy megvédd magadat, mert akkor bűntudatkeltéssel úgy fognak manipulálni, hogy megtedd, amit a másik akar. Ha ellenkezel, akkor te vagy a rossz, a hisztis.
Felnőtt korban ezeknek a rossz élményeknek a hatására annyira megfeleléskényszeressé válhatunk, hogy csak nagyon kevés esetben leszünk képesek érvényesíteni az akaratunkat. Sok esetben meg sem próbáljuk, mert gyermekkorban megtanultuk, hogy úgysem az lesz, amit mi szeretnénk, ami nekünk jó érzést okozna. A személyes terünk eltűnik, és átjárhatóvá válik azok számára, akik nem tisztelik a határainkat.
Bevallom, én is estem hibába ezzel a témával kapcsolatban. Egy polcot adtam el, a vevő egy hölgy volt, aki magával hozta hat év körüli kislányát, aki vagy örökbefogadott volt, vagy az apukája volt afrikai, de gyönyörű hajkoronával rendelkezett. Nem bírtam ki, hogy a dicsérő szavak mellett ne simogassam meg a buksiját.
Amikor lelkendezve meséltem az élményemet a felnőtt lányomnak, kíváncsian tudakolta: És megkérdezted tőle, hogy megsimogathatod-e a haját? Elgondolkodtam. Sajnos ezt elmulasztottam megtenni. Hogy semmiség? Nem hiszem. Az biztos, hogy azzal, ha engedélyt kérünk egy ilyen esetben, nem csinálunk bajt. Ha pedig az esetleges elutasítás rossz érzést kelt bennünk, akkor módunkban áll az érzést feldolgozni.
A megoldás
Ha mi magunk szereztünk ilyen rossz emlékeket, akkor az AnaLog Módszerrel meg lehet változtatni ezeket, és akkor eltűnnek a rossz érzések is. Eltűnik a bűntudat, amely azért alakult ki, mert meg akartuk őrizni a saját, személyes terünket.
Az oldás után képesek leszünk rá, hogy jó érzéssel mondjunk nemet olyan helyzetekre, amelyek számunkra megterhelőek. Azok az emberek, akik eddig átlépték a személyes terünket, tiszteletben fogják azt tartani, vagy egyszerűen eltűnnek, nem lesz már velük dolgunk. Így képesek leszünk kizárólag azokat az embereket a közelünkbe engedni, akikkel valóban jó érzés a kapcsolódás.
Ha szülőként várod el a gyermekedtől, hogy akkor is közeledjen másokhoz, ha nem akar, érdemes felülvizsgálnod a saját érzéseidet. Milyen érzés számodra elképzelni, hogy úgy köszöntse a felnőtteket, ahogyan akarja? Rossz érzés, hogy nem puszilja, nem öleli meg a nénit, bácsit, hiába kérik? Ebben az esetben, ha jó akarsz a gyermekednek, akkor ezt az érzést érdemes feldolgoznod.
AnaLog Módszer
konzultáns
